Nem tudom megszokni, hogy minden hónapban elmegy Peti...és ilyenkor igenis lógatom a fejem, az orrom. És becsülöm Petit, hogy már ma reggel is felhívott és biztatgat.:-))) tudom, hogy ez ez esélyünk van, hogy haladjunk előre....de akkor is.:-(((
Mindig azt mondja, hogy örüljünk, hogy van munka és mehet dolgozni. ÉS igen! Tisztában vagyok vele, hogy ez igy is van. De mégis igazságtalannak érzem a dolgot.:-))
Na és most, hogy kiírtam magamból ezt...megyek én is a dolgomra...bár semmi kedvem semmihez.:-(((